Kedves Látogató!
A Gyakran Ismételt Kérdések menüpont alatt, az Önök által feltett, minden az Egyesülethez, a szakmához kapcsolódó kérdésre törekszünk, a szakszerű és mindenki számára érthető választ megadni. A kérdéseket és ezáltal az ismereteket folyamatosan szeretnénk bővíteni, ennek érdekében kérjük Önöket, kérdéseiket tegyék fel bátran, legyen szó bármilyen sokak által egyértelműnek tűnő dologról is. 2-3 napon belül igyekszünk a kérdésekre válaszolni.
A klasszikus bölcsőde intézményként működik, fenntartója az önkormányzat (lehet egyházi fenntartó is). Egy bölcsődei csoport létszáma 12 fő. Ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét, akkor 14 fő lehet a csoportlétszám. Amennyiben fogadnak SNI gyermeket integráltan, akkor 10 fős lehet a csoport 1 fő SNI gyermekkel együtt. Egy gyermekcsoporthoz 2 szakképzett kisgyermeknevelő alkalmazása szükséges és egy technikai dolgozó, aki 2017. január 1-től bölcsődei dajka megnevezést kap. A tárgyi feltételek a jogszabályi mellékletben megtalálhatók.
Ha a 3 év alatti lakosok száma eléri a 40 főt. Amennyiben legalább 5 család jelzi az igényét a bölcsődei ellátás valamely formája iránt, akkor ez esetben is kell bölcsődét működtetni, akkor is, ha nem éri el a 3 év alatti lakosság száma a 40 főt.
Diétás étrendet lezárt - névvel és dátummal ellátott - dobozban a szülő is hozhat 2017. január 1-től, ha a speciális étrend szállítással nem megoldható.
Azon ellátási formáknál, ahol előírás a kisgyermeknevelői végzettség, 2017. január 1-től szükséges. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy akinek folyamatban van a szakképzettség megszerzése, tehát megkezdte tanulmányait, 3 éven belül megszerezze a szakképesítést. Ebben az esetben a gyámhivatal határozott idejű működési engedélyt adhat, amíg a szakképesítés megszerzésére nem kerül sor.
Kisgyermeknevelők esetében többféle szakképesítést is elfogad a jogszabály, ami a 15/1998. (IV.30.)NM rendelet mellékletében is felsorolásra került:
vagy képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) - [kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén].
Ha a szakképesítés megszerzése folyamatban van, akkor igen. 3 év áll a dolgozó rendelkezésére, ami időkereten belül meg kell szereznie az előírt szakképesítések valamelyikét.
Mindig az ellátás megkezdése napjától kezdődően az adott nevelési év végéig szól, azaz augusztus 31-ig.
Igen.
A szerződések határozott időre szólnak, legfeljebb egy nevelési évre és hosszabbítani szükséges, ha tovább veszik igénybe az ellátást.
A mini bölcsőde férőhelyszáma 7 fő. Amennyiben minden ott lévő gyermek betöltötte a 2. életévét, abban az esetben 8 főre emelhető a létszám. A 12 fős csoportlétszám már egy klasszikus bölcsődei csoportot jelent.
Egy telephelyen 3 mini bölcsőde működtethető együtt. Lehetőség van további telephelyeken való működtetésre vagy klasszikus bölcsődei csoport működtetésére is a megfelelő személyi, tárgyi feltételek megléte esetén.
Hasonlóan, mint a hagyományos bölcsődei ellátás esetében. A dolgozók a munkakezdést és befejezését tüntetik fel a jelenléti íven naponta, írásos formában.
Sehol, azt mindenki maga készíti el. A 10. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez „A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA” tartalmazza az országos alapprogramot, mely alapján el kell készíteni mindegyik bölcsődei ellátási formának a saját településre és ellátotti körére szabott szakmai programját a bölcsőde sajátosságaival kiegészítve.
A szakmai programban az intézmény/ szolgáltatás működését meghatározó célokat, feladatokat és az azokhoz rendelt feltételeket kell bemutatni. A szakmai program kötelező elemeit jogszabály írja elő, tartalmának igazodnia kell a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjához. A szakmai program melléklete a szülőkkel kötendő megállapodás egy mintája valamint hálózat esetén az érintett bölcsődei hálózat szervezeti és működési szabályzata. Intézmény működtetése esetén a szervezeti és működési szabályzatot kötelező csatolni. Fontos, hogy a szakmai programból a helyi sajátosságok kitűnjenek, intézményre/szolgáltatásra szabott legyen a szakmai program.
„Szempontrendszer a gyermekek napközbeni ellátásainak szakmai programjaihoz” címmel a linken is megtalálható az a kibővített útmutató, amely segítséget nyújt a szakmai program elkészítéséhez.
Attól függ milyen bölcsődei ellátási formáról beszélünk. Az intézményi ellátási formáknál (bölcsőde, mini bölcsőde) a 10 napos hiányzás figyelembe vételével történik a normatíva számítása. A szolgáltatási formáknál, mint eddig a családi napközi, a napi jelenlétek alapján.
Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott. Ezt jelenti a hiányzó gyermek figyelembevételének lehetősége és ez továbbra is fenn áll.
A klasszikus bölcsődei ellátás állami normatívája: 494 100 forint/fő/ év. Ez a fajlagos összeg a mini bölcsőde normatívája is. A családi bölcsőde esetében 346 000 forint/fő/ év és a munkahelyi bölcsőde esetébenpedig 148 230 forint/fő/év. Napközbeni gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás tekintetében pedig nincsen állami normatíva.
A bölcsődében, mini bölcsődében ellátott:
Gyes mellett, ha nem dolgozik igen, de Gyed mellett csak munkavállalás esetén mehet bölcsődébe.
Jövedelem igazolás csak abban az esetben kell, ha állami normatívát igénybe vesz a bölcsőde és személyi térítési díjat állapít meg, valamint a család a jogszabály szerinti személyi térítési díj fizetése alóli mentességbe nem esik bele. Ha vállalkozó a szülő, akkor az éves adóbevallás alapján, osztva 12 hónappal lehet a havi jövedelemmel számolni.
Aki a szolgáltatást működteti, ő alkalmazza a dolgozóját vagy dolgozóit, tehát neki kell a dolgozók bérét kifizetnie.
A foglalkoztató igényelheti meg az állami normatívát. A munkahelyi bölcsődei ellátás alapvetően ingyenes. Az étkezésre, és a gondozásra kérhető térítési díj a munkahelyi bölcsődében a foglalkoztató döntése alapján. A térítési díj meghatározása tekintetében fontos megkülönböztetni és jól elkülöníteni az „intézményi” és a „személyi” térítési díj fogalmát.
Az „intézményi” térítési díj (jelen esetben a szolgáltató működési költsége, állami normatíva nélkül) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete, tehát az az összeg, amit a foglalkoztató az ellátáshoz biztosít saját kiegészítésként, vagy szülők által befizetett térítési díjakból. A munkahelyi bölcsőde működéséhez állami támogatás vehető igénybe normatíva formájában, melynek feltételeit és mértékét minden évben a költségvetési törvény tartalmazza. (A finanszírozási rendszerbe történő befogadást kérelmezni kell, egy befogadási eljárás keretében.) Az „intézményi” térítési díjból kell számítani a személyi térítési díj összegét, amely a szülő által fizetendő összeg. A személyi térítési díj összegét a foglalkoztató állapítja meg. A törvény szabályai szerint a bölcsődei személyi térítési díj összege - az étkezéssel együtt - nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25 %-át. A foglalkoztató egyéb módon is támogathatja a kisgyermeket nevelő családokat. Ilyen lehetőség például, ha nem pénzben biztosított ellátás nyújtásával segíti a családokat. Ez a foglalkoztató számára is előnyös, hiszen a bölcsődei szolgáltatás adómentes.
Igen felvehető. Attól függően milyen intézményről vagy szolgáltatásról beszélünk a fenntartó vagy szolgáltató határozza meg a jogszabályi kereteknek megfelelően a személyi térítési díj összegét.
A 2011. évi CLXXXIX. törvény a 88. § (2) bekezdésében a helyi önkormányzatoknak biztosított jogkörükben a települési önkormányzatok többcélú térségi társulásáról szóló megállapodás.
Az ellátási szerződés célja egyes közszolgáltatások – jelen esetben a bölcsődei szolgáltatás – integrált formában történő működtetése a magasabb szakmai színvonal, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb működés érdekében. Társulásban fenntartott intézmény esetén a fajlagos összeg 130%-a vehető igénybe, amennyiben a „Társulás” gyakorolja a fenntartói jogokat és nem egy önkormányzat.
Bölcsődében és mini bölcsődében egységenként 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges. Ott, ahol csak egy bölcsődei csoport működik, azokban az intézményekben csoportonként kell 1 fő bölcsődei dajkát alkalmazni. A bölcsődei dajkának 100 órás tanfolyamon kell részt vennie, melynekelvégzése 2018. december 31-éig szükséges. Munkavégzését a nyitva tartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni. Az átsorolást, besorolást a végzettségének megfelelően kell elvégezni a közalkalmazotti bértábla „A, B, C, D” kategóriájának megfelelően.
Az egységes óvoda-bölcsődék 2017. szeptember 1-vel megszűnnek. Addig is az ott dolgozó kisgyermeknevelőkre ugyanazok a jogszabályok az irányadóak, mint a hagyományos bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőké:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600090.TV&txtreferer=00000001.txt
„7. Kiegészítő támogatás a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez
ELŐIRÁNYZAT: 1 539,7 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 508 760 forint/számított létszám/év
A kiegészítő támogatás a III.3.ja) pont szerint támogatásban részesülő önkormányzatot illeti meg, az általa a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és más szakemberek (gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó) béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.
A támogatás a fenntartót a 2017. évben ténylegesen foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szakemberek időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg.
A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.”
A költségvetési törvény az alábbiak szerint rendelkezik:
„j) A III.3.ja) alpont esetében
| 2017 Magyar Bölcsődék Egyesülete |  |
