Magyar Bölcsődék Egyesületésnek Alapszabálya

Töltse le Magyar Bölcsődék Egyesületének Alapszabályát pdf formátumban.

1. fejezet Általános rendelkezések
2. fejezet Az egyesület célja, feladatai, szolgáltatásai
3. fejezet Az egyesület tagjainak jogai, kötelezettségei
4. fejezet Az egyesület szervezete
5. fejezet Összeférhetetlenségi szabályok
6. fejezet Az egyesület gazdálkodása
7. fejezet Közhasznúsági nyilatkozat
8. fejezet Az egyesület megszűnése
9. fejezet A küldöttek megválasztásának szabályai
10. fejezet Záró rendelkezések

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Egyesület neve: Magyar Bölcsődék Egyesülete (továbbiakban: Egyesület)
2. Az Egyesület székhelye: 1119. Budapest, Tétényi út 46-48.
3. Az Egyesület működési területe: Magyarország
4. Az Egyesület jogelődje: A Bölcsődék vezetőinek országos Szövetsége
5. Az alapítás éve: 1994
6. Az Egyesület pecsétje: Kör alakú, benne körív alakban ,,Magyar Bölcsődék Egyesülete”, székhely feltüntetésével.
7. Az egyesület jogi személy, amely közhasznú jogállással rendelkezik.
8. Az Egyesület a bölcsődei dolgozók szakmai érdekvédelmének önkormányzattal rendelkező demokratikus szervezete.

II. FEJEZET AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI, SZOLGÁLTATÁSAI

1. Az Egyesület célja:

• Az Egyesület fő célja a bölcsődék szakmai érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátni, - ezáltal azt is támogatni, hogy a bölcsődék működéséhez, nevelési-gondozási munkájához megfelelő személyi és tárgyi feltételeket biztosítsanak a fenntartók.
• Olyan jogszabályok kiadásának, módosításának kezdeményezése, amelyek garantálják a bölcsődék szervezeti és szakmai önállóságát, a szakmai munka nélkülözhetetlen személyi-tárgyi feltételeit és szakmai követelményeit, mely előfeltétele a minőségbiztosításnak.
• A bölcsődei munka színvonalának emelése a bölcsődei kisgyermeknevelők képzése és továbbképzése korszerűsítésének támogatása révén.
• Mindazoknak a kezdeményezéseknek a támogatása, véleményezése amelyek a bölcsődék alapfunkciójának teljesítése mellett, új ellátási formák bevezetésével segítik a családokat gyermekeik ellátásában.

2. Az Egyesület alapvető feladatai és szolgáltatásai:

• A bölcsődékben dolgozók szakmai, etikai, gazdasági, szociális és jogi érdekeinek megfogalmazása és képviselete.
• Részvétel a bölcsődéket érintő érdekegyeztető fórumok munkájában.
• Részt kíván venni a bölcsődéket érintő koncepciók, tervek, normatívák jogszabályok véleményezésében.
• Részvétel a bölcsődei szakemberképzés és továbbképzés rendszerének kidolgozásában.
• Anyagi lehetősége függvényében támogatja a bölcsődei dolgozók továbbképzését és szakmai konferenciák megrendezését (Kongresszus, regionális konferenciák).
• Kapcsolatok létrehozása és,fenntartása állami, önkormányzati, társadalmi, és egyéb szervezetekkel.
• Kapcsolat létrehozása külföldi hasonló szervezetekkel.
• Állásfoglalás, vélemény nyilvánítás saját elhatárolásból, vagy felkérésre.
• Részvétel a vezetői pályázatok véleményezésében a 257/2000. (XII.26.)sz. Korm. r. alapján.
• Felmérés végzése, szakvélemény adása a működési körébe tartozó ügyekben. Kiadványok megjelentetése.
• A szakmai és érdekvédelmi célkitűzések magvalósítása érdekében kellő nyilvánosság biztosítása.
• Az Egyesület tagjainak rendszeres tájékoztatása hivatásuk gyakorlását, élet és munkakörülményeiket érdemben érintő állásfoglalásról, szakmai, gazdasági, jogi eseményekről, változásokról.
• Tagjai részére munkajogi és egyéb, a bölcsődei tevékenységgel összefüggő ügyekben tanácsadás, kérésre képviselet biztosítása.
• Az Egyesület kitüntető címet, díjat alapít és adományoz.

III. FEJEZET AZ EGYESÜLET TAGJAINAK JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI

1. Az Egyesület tagsága rendes, pártoló és tiszteletbeli és különleges jogállású tagokból áll.

2. Az Egyesület rendes tagja lehet minden bölcsődei dolgozó — fenntartótól (annak jogállásától) függetlenül — aki az    Alapszabályban felsorolt célokkal, feladatokkal egyetért és részt kíván venni az Egyesület munkájában.

3. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes és jogi személy, aki szakmai, anyagi, vagy egyéb segítséget kíván nyújtani az Egyesület munkájához.

4. Különleges jogállású tag lehet az a természetes személy, aki kiemelkedő, az egyesület tevékenységéhez kapcsolódó szakmai avagy tudományos munkát végez, és akit emiatt a Küldöttgyűlés különleges jogállású tagjának megválasztott. A különleges jogállású tag a küldöttgyűlésen megválasztását követően szavazati joggal rendelkezik.

5. A tag belépése az Egyesületbe az egyesület Elnökségéhez intézett nyilatkozattal történik, amelyben a belépni szándékozó kijelenti, hogy az Egyesület Alapszabályát elfogadja és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri.

6. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelemmel keletkezik, amennyiben a tagfelvételi kérelmet az Elnökség a soron következő ülésén, de legkésőbb 30 napon belül vissza nem utasítja. A tagfelvételi kérelem visszautasításáról az Elnökség 2/3-os többséggel nyílt szavazással dönt.

7. Az elutasított tagfelvételi kérelem esetén a belépni szándékozó tag a soron következő küldöttgyűléstől kérheti felvételét, amely egyszerű szótöbbséggel dönt a kérelemről. Amennyiben a Küldöttgyűlés a tagot az Egyesület tagjává választotta, úgy a tagsági viszony a kérelemre visszamenőleges hatállyal jön létre. A tagjelölt a kérelem beadását követően a döntésig tagdíj fizetésére köteles. Az Elnökség, avagy a Küldöttgyűlés nemleges döntése esetén a kérelmezőnek az általa addig befizetett tagdíj visszajár.

8. Az Egyesület tagja:
- a megválasztott küldöttek személyén keresztül részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni  jogosult küldöttgyűlés döntéshozatalában
- részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,
- választhat és választható az Egyesület szervezeteibe, amennyiben teljes cselekvőképességgel rendelkezik
- igényt tarthat az Egyesület működésével kapcsolatos tájékoztatásra,
- szakmai és jogi ügyekben az Egyesület támogatását kérheti.

Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja, a tag szavazati jogának gyakorlását az egyesület feltételhez nem köti.

9. A tag köteles:
- az Egyesület Alapszabályát betartani,
- az Egyesület munkájában a legjobb tudása szerint részt venni. Különösen vonatkozik ez az általa elvállalt feladatok és megbízatások pontos teljesítésére.
- a megállapított tagdíjat pontosan fizetni.

10. A tagsági viszony megszűnik:

a) Kilépés írásbeli bejelentésével
b) A tag halálával
c) az Egyesület megszűnésével
d) Kizárással

Kizárás oka: - a tag nem fizeti a tagdíjat
- a tag az egyesület céljaival összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít
- a tag a jogszabályt, alapszabályt, vagy egyesületi határozatot sértő magatartást tanúsít.

11. A tag az Egyesületből bármikor kiléphet, de a már befizetett tagdíjat nem követelheti vissza. A kilépési szándékot az Elnökségnek írásban kell bejelenteni.

12. A kizárásról az elnökség dönt. Előtte meghallgatja a kizárni kívánt tagot. A meghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyben a kizárással érintett tag előadhatja védekezését, és a számára szolgáló enyhítő körülményeket. A kizárásról az elnökség határozattal dönt legalább 2/3-os szótöbbséggel. Az elnökség a határozatot írásban köteles elkészíteni és a határozatát részletesen indokolni köteles a határozatban megállapítja a tényállást, értékeli a tag részére szóló enyhítő- és súlyosító körülményeket. A határozatot a fentiek figyelembevételével részletesen kell indokolni. Az eljárás során az érintett tag jogosult jogi képviselőt az ügyében meghatalmazással ellátni, aki képviseli őt az eljárás során.

13. Tagdíj nemfizetés esetén az elnökség írásbeli felszólítással fordul a tag felé, hogy a felhívás kézhezvételétől számítva 15 napon belül fizesse be az elmaradt tagdíjat. Ezen határidő eredménytelen elteltét követően további 15 napon belül az elnökség ismételt felhívással fordul a tag felé a tagdíj rendezése érdekében. Ezen határidő eredménytelen eltelte esetén a tag tagsági viszonya megszűnik, kizárással.

14. A kizárást kimondó határozat ellen a tagnak lehetősége van jogorvoslatra. Fellebbezését az egyesület Küldöttgyűlésének kell benyújtania, a határozat kézhez vételét követő 15 napon belül. Az egyesület rendkívüli Küldöttgyűlésen dönt a kizárás kérdésében. Az érintett tag a küldöttgyűlésen nem szavazhat. A küldöttgyűlés határozata a kizárás kérdésében kötelező erővel bír. A küldöttgyűlés határozata ellen a kizárással érintett tag a határozat kézhez vételét követő 30 napon belül keresetet nyújthat be a bírósághoz a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ( a továbbiakban Ptk.) 3:35§-3.36§-ai alapján.

IV. FEJEZET AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

Az Egyesület szervei (testületei):
- Küldöttgyűlés,
- Elnökség ,
- Felügyelő Bizottság,

1. Küldöttgyűlés:

Az Egyesület legfelsőbb szerve.,

• A Küldöttgyűlés az egyesület legfőbb szerve, mely évente egyszer ül össze. A Küldöttgyűlést össze kell hívni, ha ezt a bíróság elrendeli, ha a tagság egyharmada ok és cél megjelölésével írásban kéri, vagy a Felügyelő Bizottság szükségesnek tartja.
• Az Elnökség köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az e bekezdés alapján összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
• Mind a rendes, mind a rendkívüli küldöttgyűlést az Elnökség hívja össze írásban, elsődlegesen az egyesület székhelyére igazolható módon. A küldöttgyűlésre minden szavazatra jogosultat a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a küldöttgyűlés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie A küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosultak álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
• A Küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazatra jogosultak több mint 50%-a (50+1) jelen van.
• A küldöttgyűlésen szavazati joggal részt vesznek az alábbi személyek ( a továbbiakban szavazatra jogosultak):
  • i. a küldöttek,
  • ii. különleges jogállású tagok,
  • iii. Elnökség tagjai.
• A Küldöttgyűlés határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, kivéve a jogszabályban és a jelen alapszabályban írt eseteket.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő szavazatra jogosultak háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges

• A küldöttgyűlés nyilvános, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetben korlátozható.
• A Küldöttgyűlés ülését az Egyesület elnöke vezeti.
  A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik::
  = az Alapszabály módosítása,
  az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
• a vezető tisztségviselő megválasztása visszahívása és díjazásának megállapítása;
• az éves költségvetés elfogadása; az éves beszámoló - ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének, valamint a közhasznúsági melléklet - elfogadása;
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
• a végelszámoló kijelölése,
  = az Egyesület tagdíjának megállapítása,
  = kitüntető cím, díj és Díszoklevél alapítása.

• Küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:
  a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

• A b) pont esetében nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A küldöttgyűlésen meg kell választani a küldöttgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és 2 jegyzőkönyv hitelesítő ( akik egyúttal szükség szerint szavazatszámlálók is.)

A küldöttgyűlés tisztségviselőit a küldöttgyűlés választja nyílt szavazással a jelenlévők egyszerű szótöbbségével.
A küldöttgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a küldöttgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét is).

• A főtitkár gondoskodik a Küldöttgyűlés döntéseinek Határozatok Könyvében való nyilvántartásáról, amelyből ki kell tűnjön a határozathozatal időpontja, a határozatok tartalma, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

Határozathozatal küldöttgyűlés tartása nélkül (a továbbiakban írásbeli döntéshozatal): az ilyen határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének a küldöttgyűlésen szavazati jog gyakorlására jogosult valamennyi személy ( továbbiakban szavazatra jogosultak) részére történő megküldésével kezdeményezi azzal, hogy az elnökség e-mail útján is jogosult a határozat tervezetének megküldésére. A szavazatra jogosultak számára a tervezet kézhezvételétől számított nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére azzal, hogy a szavazatok megküldése e-mail útján is történhet

Az írásbeli döntéshozatal során a küldöttgyűlés határozatképességére és a szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazatra jogosult jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne küldöttgyűlés tartása esetén.

Ha bármely szavazatra jogosult a küldöttgyűlés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az az elnökségnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi szavazatra jogosult szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a szavazatra jogosultakkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

2. Elnökség
Az Egyesület ügyintéző szerve az öt tagú elnökség, melynek tagjait a küldöttgyűlés az Egyesület tagjaiból választja titkos szavazással, öt évi időtartamra.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2. a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
3. az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
6. a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
7. az ügyvezető szerv által összehívott küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
8. részvétel a küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
9. a tagság nyilvántartása;
10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
13. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről és kizárásáról való döntés.

Az elnökség ülésein meghozott határozatait szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza meg, kivéve a jogszabályban és a jelen alapszabályban írt eseteket.

Szavazategyenlőség esetén többszöri szavazás szükséges addig, míg a szótöbbségi szavazat ki nem alakul.

Az elnökség üléseit az elnök hívja össze, akadályoztatása esetén erre bármely elnökségi tag jogosult, írásban az ülés előtt öt nappal a tervezett napirend megküldésével együtt.

Az elnökség félévente ülésezik. Az elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetben korlátozható.

• az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:
  a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

• A b) pont esetében nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség egy Elnökből, egy Általános Alelnökből, egy titkárból és két további Alelnökből áll.

Az Elnök feladata és hatásköre:

• Összehívja az elnökségi ülést.
• Ellenőrzi az Alapszabály előírásainak betartását, továbbá a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását.
• Kiadványozási, kötelezettségvállalási és utalványozási jogot gyakorol.
• Önállóan képviseli az Egyesületet a külső szervek felé.
• Az Egyesület alkalmazottai felett munkáltatói jogkört gyakorol és megállapítja bérüket, illetve jutalmukat.
• sszehangolja az Egyesület tisztségviselőinek tevékenységét.
• Kijelöli az Egyesület képviselőjét a vezetői pályázatokat véleményező bizottságokba, illetve egyéb ügyek. képviselésére.
• Felelős az Egyesület ügyviteli és pénzügyi rendjéért, az irattárolási szabályok betartásáért.

Az általános Alelnök feladatai és hatásköre:

• Helyettesíti az Elnököt az általa meghatározott körben (képviseleti jogkörben is) és távollétében teljes hatáskörrel.
• Az Elnök akadályoztatása esetén kötelezettségvállalási és utalványozási jogot gyakorol.

Az Alelnökök feladatai és hatáskörük:

• Szervező, koordináló szerepet töltenek be meghatározott megyékben és tevékenységi körben.
• Az Elnök felhatalmazása alapján képviselik az Egyesületet a különböző fórumokon és az érdekegyeztetés színterein.

A Főtitkár feladatai és hatásköre:

• vezeti a tagnyilvántartást
• Előkészíti az Elnökség üléseit, valamint a Küldöttgyűlést, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.
• az alapszabályban biztosított iratbetekintési jog elnökségi feladatait ellátja
• gondoskodik az alapszabályban írt nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos feladatok ellátásáról ( így különösen érintettek értesítése, hirdetőtáblán közzététel).

3. Felügyelő Bizottság:

A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll. Tagjait a Küldöttgyűlés 5 évre választja egyidejűleg egyszerű szótöbbséggel. A Felügyelő Bizottság tagjának azt kell megválasztottnak tekinteni, aki többségi szavazatot kapott.

A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a szervezeteket, amelyeknél már Felügyelő Bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.

A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:

1. Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
2. Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
3. Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.
4.  Ellenőrzi a szervezet működését és gazdálkodását.
5. Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
6. Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
7. Megvizsgálhatja, illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

1. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Ha a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – nem hívták össze a legfőbb szervet, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult.

A Felügyelő Bizottság haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

A Felügyelő Bizottság testületként jár el.

A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a küldöttgyűlés hagy jóvá.

A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szerv ülésein.

Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

Az Egyesület küldöttgyűlésén nem lehet meghatalmazott a Felügyelő Bizottság tagja.

V. FEJEZET ÖSSZEFÉRHETLENSÉGI SZABÁLYOK

1. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐKKEL SZEMBENI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
   A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAIVAL SZEMBENI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK:

A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn továbbá aki vagy akinek hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki

• a legfőbb szerv elnöke vagy tagja,
• az Egyesületben a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
• az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve
• az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója.

VI. FEJEZET AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik.

Az Egyesület anyagi forrásai:

• tagdíjak,
• pénzbeli és más anyagi támogatás,
• az Egyesület egyéb tevékenységéből származó bevételek.

2. Az Egyesület tagjai vagyonukkal nem felelnek az Egyesület tartozásaiért.

3. Az Egyesület költségei:

• az Egyesület személyi juttatásai és annak járulékai,
• az Egyesület működési és dologi költségei.

VII. FEJEZET KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZATOK

1. Az egyesület tevékenységét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény ( a továbbiakban Civil törvény) rendelkezései szerint közhasznú szervezetként látja el, az egyesület az alapszabály jelen pontjában írt közfeladatok megvalósulását elősegítő közhasznú tevékenységeket végez ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez

• Közhasznú tevékenység neve: szociális tevékenység, amelyet az egyesület az alábbi közfeladathoz kapcsolódóan végez: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban Ötv.) 13.§ (1) bekezdés 8. pontja alapján szerint a helyi önkormányzat feladata a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosítása – ezen cél teljesítését kívánja közvetve szolgálni a egyesület az említett tevékenységgel.
• Közhasznú tevékenység neve: Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, amelyet az egyesület az alábbi közfeladathoz kapcsolódóan végez: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ (1) a)-u) pontjai szerint az állam gondoskodik a köznevelési alapfeladatok ellátásáról ( az óvodai nevelés kivételével) - ezen cél teljesítését kívánja közvetve szolgálni az egyesület az említett tevékenységgel
  • Közhasznú tevékenység neve: kulturális tevékenység, amelyet az egyesület az alábbi közfeladathoz kapcsolódóan végez: az Ötv. 13.§ (1) bekezdés 7. pontja alapján a helyi önkormányzat feladata kulturális szolgáltatás biztosítása – ezen cél teljesítését kívánja közvetve szolgálni az egyesület az említett tevékenységgel.
  • Közhasznú tevékenység neve: gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet amelyet az egyesület az alábbi közfeladathoz kapcsolódóan végez: az Ötv. 13.§ (1) bekezdés 15. pontja alapján a helyi önkormányzat feladata a sport és ifjúsági ügyek ellátása – ezen cél teljesítését kívánja közvetve szolgálni az egyesület az említett tevékenységgel.

2. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.

3. Az Egyesület nem zárja ki, hogy a tagokon kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.

4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

5. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a Küldöttgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

6. Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével, valamint az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való elhelyezéssel.

Az Egyesület szolgáltatásainak igénybe vételével kapcsolatban a saját hirdetőtábláján nyújt bárki által elérhető módon tájékoztatást.

Az Egyesület éves beszámolóját az Egyesület egyéb döntéseivel megegyező módon hozza nyilvánosságra.

Az évente kötelező közhasznúsági melléklet (éves beszámoló) tekintetében biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintést és saját költségére másolat készítését).

A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

7. A Főtitkár a Küldöttgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe.

Az Elnökség köteles a Küldöttgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).

Az Egyesület elnöke köteles az Egyesület testületi szerveinek az Egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatos döntéseit, illetőleg a Küldöttgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagja vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni, valamint az Egyesület testületi szerveinek az Egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatos döntéseit az Egyesület hirdetőtábláján is közzétenni.

8. Az Egyesület Elnöksége köteles gondoskodni a szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnökség részére megküldeni.

Az Elnökség köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az Elnökség köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

VIII. FEJEZET AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt

IX. FEJEZET A KÜLDÖTTEK MEGVÁLASZTÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az egyesület küldötteinek megválasztása a megyénként megtartott megyei gyűléseken történik meg. Az adott megyei gyűlésen valamennyi egyesületi tag jogosult részt venni, akinek a lakóhelye az adott megyében van. A 19 megyén túl Budapesten is külön megyei gyűlést tartanak.
Minden egyes megyéből 1-1 küldött megválasztására kerül sor, Budapest kivételével, ahol 3 küldöttet választ a megyei gyűlés, összesen tehát 22 küldött megválasztására kerül sor.
A küldötteket 5 éves határozott időtartamra választják a megyei gyűlések az egyesület teljes cselekvőképességgel bíró tagjai közül. Az adott megyében olyan küldött választható meg, akinek lakóhelye az érintett megyében van.

Az egyes megyei gyűlések határozataikat szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozzák meg, kivéve a jogszabályban és a jelen alapszabályban írt eseteket.

A megyei gyűlések nyilvánosak, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetben korlátozható.

A megyei gyűlést 10 tag hívja össze írásban, a megyei gyűlés előtt 5 nappal, a napirend megküldésével együtt.

A megyei gyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Ha a megyei gyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt megyei gyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ezen tényt a megyei gyűlés meghívójában szerepeltetni kell.

A küldöttek személyére valamennyi tag javaslatot tehet. Ha a jelöltek száma meghaladja a választható küldöttek számát, úgy valamennyi jelöltnek a szavazólapra való felkerülését szavazásra kell bocsátani. Jelöltnek kell tekinteni és a szavazólapra fel kell venni azt a személyt, akinek jelölését a jelenlévő tagok legalább 10 százaléka támogatta. Megválasztott küldöttnek azok tekinthetők, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták, szavazategyenlőség esetén új szavazást kell tartani. A küldöttválasztó gyűlést az erre a tisztségre megválasztott személy vezeti.
A levezető elnök – erre irányuló indítvány esetén – a szavazás módját (titkos vagy nyílt) szavazásra bocsátja. A szavazásnak azt a módját kell alkalmazni, amely a legtöbb szavazatot kapta. Indítvány hiányában nyílt szavazást kell tartani.

A megyei gyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

• A b) pont esetében nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A megyei gyűlésen meg kell választani a megyei gyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és 2 jegyzőkönyv hitelesítő ( akik egyúttal szükség szerint szavazatszámlálók is.)

A megyei gyűlés tisztségviselőit a megyei gyűlés választja nyílt szavazással a jelenlévők egyszerű szótöbbségével.
A megyei gyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megyei gyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a megyei gyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét is).

X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2011. évi CLXXV. törvényben, a Polgári Törvénykönyvben és egyéb jogszabályban foglaltak irányadók.

Az Alapszabályt a Magyar Bölcsődék Egyesülete Küldöttgyűlése 2016. december 1. napján jóváhagyta.

Budapest, 2016. december 1.

…………………………………….
Hegedűsné Végvári Katalin
Elnök

Töltse le Magyar Bölcsődék Egyesületének Alapszabályát pdf formátumban.

Vissza a lap tetejére!